2013. szeptember 30., hétfő

Friss hírek Kamcsatka tűzhányóiról

  Kamcsatka nemcsak a Föld egyik legszebb vidéke, hanem az egyik legaktívabb vulkáni területe is. Gyakori, hogy egymás közelségében akár négy-öt tűzhányó is működik, amiről gyakran közölnek műhold felvételeket a NASA honlapján. Mi is gyakran írunk ezekről a kitörésekről. Legutóbb márciusban jelent meg egy pazar bejegyzés Szabolcstól a Tolbacsikról. A kamcsatkai tűzhányók azóta sem pihennek, sőt. Nézzük hát szépen sorban, mit is csinálnak mostanában.

Robbanásos kitörés 8.5 km magas hamufelhője. (Sivelucs 2012. 06. 02.) Forrás: KVERT.

  A Sivelucs továbbra is építgeti a lávadómját. A 2010-es heves kitörés óta, amikor az akkori lávadóm nagy részét szétvetette az óriási robbanás szinte újjáépült az andezites dóm, amelynek lépcsőit egy képsorozat formájában foglaltam össze. A képsorozat egy 2010. október 7-én készült képpel kezdődik, amelyen még az ép lávadóm látható (bal alsó sarok). A következő képen már az október 27. nagy kitörés által megcsonkított lávadóm figyelhető meg. Az erőteljes robbanás után már egy nagy sebhely látható a lávadómon. Az ezt követő képeken figyelhetjük meg hogyan épül az új dóm. A Sivelucs működése azóta sem tisztán effuzív-építő jellegű, a lávadóm kitüremkedést kisebb-nagyobb robbanások kísérik, amelyekhez időnként részleges lávadóm összeomlások is társulnak. A legutóbbi nagyobb dómösszeomlás júniusban történt. 
   A Kljucsevszkoj féléves szünet után ismét működésbe lépett. Szokásához híven most is pazar lávatűzijáték kitörésekkel és lávafolyásokkal kápráztatja el a közönségét. A lávaöntés a legutóbbi műholdképen is látható. A kitörések következtében egy új salakkúp született a tűzhányó csúcskráterében. Jelenleg ez a Föld legfiatalabb kis vulkáni kúpja. Az alábbi képgyűjteményben van néhány különleges kép erről a kis kúpról, amelyet a csúcskráterből, úgymond testközelből készítettek. Nagyon ritka ugyanis, hogy valaki felmerészkedik a Kljucsevszkoj csúcskráterébe, ezért ezek a felvételek nagyon értékesek.
A Karymsky krátere (2013. 07. 15.). Forrás: KVERT
  A Karimskij folytatja "hamupöfékeléseit". A vulcanoi robbanások során 2-3 km magasba emelkedik a hamufelhő, de egy-egy erőteljesebb robbanás során akár kétszer ilyen magasra is felemelkedik a kitörési oszlop. Július közepén kihasználva a tiszta időt és a tűzhányó röpke szunnyadását, a helyi vulkanológusok a kráter fölé repültek és belekukkantottak a vulkán torkába. Nagyon szeretem az ilyen képeket, mert tanulságosak és számos a vulkánokkal kapcsolatos téveszmét eloszlatnak. Fontos megfigyelni a képen, hogy a tűzhányó krátere nem egy mély sötét lyukban végződik el, amelynek sötétsége azt sejteti, hogy a vulkáni kürtő egy nagy mélységbe hatoló üres "cső". A viszonlyag sekély kráter alját a legutóbbi kitörések tefrája borítja. A kürtőben felnyomuló magma pedig ezen keresztül robban a felszínre. A robbanások folyamatosan formálják ezt a kráterbelsőt. A kép jobb oldalán egy kisebb, fehér, vízgőz dús gázfelhőt látunk, amit egy fumarola táplál. A kráterperemen ott vannak a vulcanoi-típusú robbanások során a kürtőből kihajított a vulkáni bombák is.
  Augusztus végére a Tolbacsik kitörés elgyengült, már csak visszafogott stromboli-típusú működés és erős fumarola tevékenység észlehető időnként. Legutóbb szeptember első napjaiban érkeztek hírek ilyen aktivitásról. A szeizmikus aktivitás is már alig érzékelhető. A közel 9 hónapon át tartó káprázatos vulkáni működés így lassan a végéhez ér és Pele istennő küldöttei visszavonulnak.
  A Bezimjannij idén képességeihez mérten igen visszafogott. Lassú dómnövekedés és erőteljes gázkibocsájtás jellemzi a működését.
Izzó felhő a Kizimenen 2013. július. Forrás:La Culture Volcan
  A gyönyörű kúp alakú Kizimen csúcskráterén keresztül szinte folyamatos a viszkózus, dácitos magma extrúziója. A láva felnyomulást gyakran kísérik kőomlások, amikor a felnyomuló dácitos magma gravitációsan instabil formákat (pl.: lávatűt) épít. Júliusban egy lávatű összeomlás során látványos és egyben pusztító piroklaszt árak zúdultak le a vulkán oldalán egyszerre három irányban. Az ilyen módon kialakuló piroklaszt árakat blokk és hamuárnak vagy izzó felhőnek (nuée ardente-nek) nevezzük. Az izzó felhők kialakulásáról és a lávadóm összeomlásokról érdemes elolvasni Szabolcs korábbi bejegyzéseit.

A Gorelij kráterében "izzó" fumarolák. (2013. 07.27.) Forrás: KVERT
  A Gorelij-en folytatódik az intenzív gázkibocsájtás. Az éjszakai felvételeken gyönyörű látványt nyújtanak az "izzó" fumarolák. A Gorelij-t öt egymásra épült kisebb rétegvulkán alkotja, amelyek egy 9*13.5 km átmérőjű kalderában épültek fel. A Gorelij komplexumban összesen 11 csúcsi és 30 oldal kráter található, amelyeket néha savas krátertavak töltenek ki. A kaldera egy 38-40 ezer évvel ezelőtti kitörés során jött létre, a heves működés során 100 köbkm tefra terítette be vastagon a környéket (érdemes megjegyezni, hogy a Balaton térfogata 1-2 köb km). A történelmi időkben azonban nem jellemzők az ilyen heves vulkánkitörések a területre, vulcanoi-típusú és/vagy freatikus robbanásokat jegyeztek fel.

 
A Sivelucs dómnövekedése az elmúlt 3 évben. A legutóbbi (2010.) nagy dóm összeomlást követően. A képek forrás: KVERT. Az képmontázst készítette: Kiss Balázs

A dóm oldalán lefutó kisebb blokk és hamuár és a hamufelhője. 2013. 03. 06. Forrás: KVERT.



Láva felfröccsenés a Kljucsevszkoj csúcskráterében újonnan felépült salakkúpból. A fotó a tűzhányó csúcskráterében készült (2013. 08. 28.) Forrás: KVERT
Stromboli típusú lávatüzijáték, lávaszökökút kitörés a Kljucsevszkoj csúcsrégiójában és lávafolyás a tűzhányó oldalában. (2013.09. 27.) Forrás: KVERT


A Kljucsevszkoj csúcskrátere egy hónappal ezelőtt. A kép közepén szépen kirajzolódik az újonnan felépült friss salakkúp, a Föld legfiatalabb vulkáni kúpja. 2013. 08. 28. Forrás: KVERT
Gyönyörű éjszaki felvétele a kitörésben lévő Kljucsevszkojról. (2013. 09. 03.) Forrás: KVERT
Közeli kép a tűzhányó csúcskráterében szeptember 27-én zajlott stromboli-típusú működésről. Az új salakkúpból legalább 100 méter magasra tör fel a lávaszökőkút. Forrás: KVERT


Vulcanoi robbanás hamufelhője a Karimszkij felett. (2013. 08. 07.) Forrás: KVERT
Best Blogger Tips

Vulkánkitörés a Vörös-tengerben - lesz-e újabb sziget?

A hétvége igencsak mozgalmas volt, részben a Kutatók éjszakája, részben az azt követő Földtudományi Forgatag programjai és előadásai miatt (ezekről rövidesen képekkel is beszámolunk), azonban ez alatt a tűzhányók sem pihentek. A japán Sakurajima hozta a formáját és ismét látványos kitörést produkált. A jelenlegi kitörések továbbra is a szokottnál hevesebbek, a kitörési felhő szinte minden nap 3-4 km magasra jut fel.
A vulkáni események között azonban nagyobb izgalmat hozott, hogy ismét kitörések történtek a Vörös-tengerben, a Zubair szigeteken, Jemen partvidéke közelében. Utoljára 2011. december 30-án figyeltek meg itt vulkáni működést, aminek eredményeként egy új sziget született. A szeptember 28-i, vélhetően víz alatti kitörésről egy csónakból készített videofelvétel áll rendelkezésre:

Fehér gőzfelhő emelkedik ki a Zubair szigetek térségében a vélhetően víz alatti vulkánkitörés jeleként. Forrás: abadyyemen Abady in YouTube


A vulkáni működést műhold képek és az erős kén-dioxid anomália is megerősíti. A víz alatti kitörésre a tengervíz zöld elszíneződése utal, ami hasonló ahhoz, ami az El Hierro kitörés esetében volt tapasztalható. A legutóbbi kitörés Zubair térségében mintegy 2 héten keresztül tartott, ami egy új sziget kialakulását eredményezte. A robbanásos kitörés során magasba emelkedő fehér gőzfelhő azt jelzi, hogy a kitörések viszonylag sekély vízmélységben zajlanak, azaz ez a vulkáni működés is akár elvezethet újabb sziget létrejöttéhez. Természetesen figyeljük a híreket és tudósítunk a fejleményekről.

Balra erős kén-dioxid anomália a Vörös-tengeren a NASA Aqua MODIS műhold képén, jobbra pedig a kitörés során létrejött fehér gőzfelhő és a tengervíz zöldes elszíneződése a NASA MODIS műholdképén. Forrás: Culture Volcan Blog


Best Blogger Tips

2013. szeptember 25., szerda

Mozgolódik az Etna, ismét nagyot durrantott a Sakurajima!

Az Etna mondhatni átaludta a nyarat és átadta a teret a turistáknak, szeptemberben azonban szaporodnak az említést érdemlő események! Az elmúlt napokban ez odáig fokozódott, hogy egyre több lávatűzijátékszerű stromboli-típusú kitörés történik az Új-Délkeleti Kráterben. Emellett, kisebb hamukilövellések zajlanak a Bocca Nuova kráterben is, azaz az Etna két krátere is éledezik és ez már a webkamerákon keresztül is látható. A kitörések először néhány nap időközönként következtek, most azonban már egyre gyakoribbak (naponta 2-3 kitörés is történik). A kitörések robajló hangját a környező településeken is hallani lehetett.
Marco Restivo a szokás szerint ismét kitűnő képekkel örvendeztette meg a tűzhányók szerelmeseit, itt látható két remek fotófelvétele Boris Behncke szintén gyönyörű képe mellett, a negyedik képet pedig a Lave webkameráról mentettem le és a mai legutóbbi hamukilövellő kitörést örökíti meg. Merre tovább Etna? Nincs kizárva, hogy az egyre gyakoribb stromboli-típusú kitörések egy újabb paroximális kitörésbe torkollanak. Mi sem lenne szebb a közelgő, pénteki Kutatók éjszakája Vulkán Napra!

Hamukilövellés és lávatűzijáték kitörés: stromboli-típusú vulkáni működés az Új Délkeleti Kráterben szeptember 24-én nappal és este. Forrás: Marco Restivo és Marco Restivo


Balra hamukilövellés az Etna Új Délkeleti Kráterében szeptember 23. reggelén (Forrás: Boris Behncke, jobbra pedig egy webkamera felvétel a ma délelőtti hamukilövellő kitörésről (Forrás: Lave webkamera)


Végül egy másik vulkáni működésről is álljon itt egy webkamera felvétel. A Föld egyik legaktívabb tűzhányója ismét nagyot durrantott és a vulcanoi-kitörés eredményeképpen sötét hamufelhő tornyosult a kürtő fölé. Nincs mit mondani erről: hátborzongató, lélegzet elállító... Íme a fotó róla:

Hátborzongató sötét vulkáni hamufelhőoszlop emelkedik a Sakurajima tűzhányóból. Forrás: Michael Ross webkamera felvétele


Best Blogger Tips

2013. szeptember 18., szerda

Erősödő kitörések a Sinabung tűzhányón, több mint 6000 embert telepítettek már ki

A Legfrissebb Rövidhírek rovatban már jeleztük, hogy 3 év szünet után ismét kitört az indonéz Sinabung. A Szumátra északi részén található tűzhányó 2010-ben úgy lépett működésbe, hogy előtte nem volt egyértelműen bizonyítható kitörése a történelmi időkben (csupán az 1600-as években jeleznek egy bizonytalan forrású kitörést) és a vulkán nem is állt megfigyelés alatt. Most ismét váratlanul indult el a vulkáni működés. A vasárnapi kitörést követően 3700 embert kellett kitelepíteni a tűzhányó 3 km-es körzetében. Hétfőn csillapodott a vulkáni aktivitás, azonban a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy bármikor bekövetkezhet egy nagyobb robbanásos kitörés. Ez tegnap, kedden, meg is történt, amikor a robbanásos kitörést követően 6 km magasra emelkedett a sötét vulkáni hamufelhő. Az újabb, még hevesebb vulkáni működés riadalmat keltett a környező lakosságban és most már 11 település több mint 6000 lakosát telepítették ki, akik segítséget várnak a hatóságtól, hogy élelemmel, orvosi eszközökkel, takarókkal lássák el őket. A helyi vulkanológiai obszervatórium munkatársa arra figyelmeztetett, hogy az erős kitörések tovább folytatódhatnak. 2010-ben több mint 20 ezer embert kellett kitelepíteni a vulkán környezetében.

Erőteljes robbanásos kitörés zajlott kedden a Sinabung tűzhányón. Forrás: Reuters


Riadalom a tűzhányó környezetében a Sinabung keddi heves robbanásos kitörése nyomán. Forrás: Reuters és Reuters




Best Blogger Tips

2013. szeptember 10., kedd

Le a mélybe - avagy lyuk a földben és a tudós szkepticizmusa

Megkezdődött az őszi félév, közben szervezzük a következő heti programokat, 8 előadással képviseljük a frissen indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportot a IV. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen, készítjük elő a Jövő hídja rendezvény vulkánkitörését és új programokat állítunk össze a Kutatók éjszakájának Vulkán Napjára. Idő tehát rettentően kevés, pedig téma van bőven. A Tűzhányó blog Facebook csoportjának megígértem, hogy röviden írok a Bocca Nuova északi részén létrejött beszakadásos kráterről és az Etna 4 hónap nyugalom utáni feléledés jeleiről. Aztán, aztán jött egy újabb téma... Rövid időn belül második alkalommal keresnek meg egy olyan hírrel kapcsolatban, amelyet bár lehetett volna korábban gyorsan kommentálni, némileg tompítani, elmagyarázni a hátteret, azonban mégsem tettem, mert az értékes időt inkább másra osztottam be. A téma persze nem hagy hidegen, mert a tudomány és annak eredményeinek média tálalásáról van szó, azaz hogyan jelennek meg a tudományos eredmények a média világában? Haladjunk azonban sorrendben!
Az Etna ismét éledezik! Nyáron hagyott némi teret a turisztikai szolgáltatásoknak, nem rémisztette agyon az érdeklődő turistákat, nyugodtan tűrte a látogatókat, aztán szeptember elején úgy gondolta, hogy most már elég a szunyókálásból és mordult egyet. Szeptember 3-án, majd 5-én kidobott némi kőzúzalékot, kitisztítva a kürtőt, majd azóta időszakos lávatűzijáték kitörések zajlanak az Új Délkeleti Kráterben. Ez szép és izgalmas, azonban a szakembert sokkal inkább lázba hozza a Bocca Nuova kráterében zajlott események. Szeptember 7-én, az éppen a csúcsrégióban bóklászó Marco Tomasello túravezető arra lett figyelmes, hogy a Bocca Nuova kráter északi részén egy jókora üreg tátongott. A kráter alja az elmúlt hónapokban már lassan süllyedt azonban a mélyedés hirtelen alakult ki. Ezt beszakadásos kráternek nevezik, ami nem vulkánkitörés során alakul ki.

Az Etna Bocca Nuova kráterében létrejött beszakadásos kráter (balra) és annak helye egy 2013. június 10-én készült fotón (jobbra). Forrás: EtnaWalk


A beszakadásos kráterek létrejötte sok találgatásnak adott helyet. Többen úgy vélték, hogy a tápláló csatornában visszahúzódó magmatest felett keletkezett üreg omlik be. Azonban Chris Okubo és Stephen Martel vizsgálatai érdekes felvetéssel szolgáltak. A hawaii beszakadásos krátereket elemezve úgy találták, hogy azok szorosan kötődnek szerkezeti elemekhez, mint például a riftzónákhoz. Modelljük szerint ezek úgy alakulnak ki, hogy az akár több kilométer mélyen lévő üregek lassan felfelé vándorolnak úgy, mint a buborék az ásványvízben. A VolcanoWorld magyarázó ábráján a C betű egy 2-3 km mélyen lévő törést, magmacsatornát, arra merőleges vetületet jelent. Az üreg felett beomlik a kőzettest, ezzel az üreg egyre feljebb mászik, mígnem eléri a felszínt és ott egy kör alakú, meredek falú beszakadás alakul ki. A hawaii beszakadásos kráterek esetében ez a modell úgy tűnik működik, de ne feledjük a természet sokszínűségét, nem feltétlenül biztos, hogy mindenre ugyanazt a modellt lehet ráhúzni. Egy izgalmas kérdés, vajon mit jelent a Bocca Nuova kráterében létrejött beszakadásos kráter. Ezt talán a következő napok, hetek vagy hónapok eseményei válaszolják meg!

A beszakadásos kráter létrejötte a néhány kilométer mélyen kialakult üreg felfelé mozgásával. Forrás: VolcanoWorld


Figyelemre méltó, hogy mindeközben 4 hónap csend után újra vulkáni működés figyelhető meg az Etna csúcsterületén élvő kráterekben. Az elmúlt napokban szórványos stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések zajlottak az Új Délkeleti Kráterben. A vulkanológus természetesen figyel, mint a horgász, amikor kapás van: ez valamit jelenthet! Azonban jelenleg még nem tudni ez vajon egy újabb vulkáni kitörési fázis előjátéka vagy az úszó mozgása abbamarad és a hal továbbáll... A figyelem viszont jogos, mert ki tudja?...

Ismét lávatűzijáték az Új Délkeleti Kráterben. Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk


Nos, merüljünk tovább a mélybe! Mit jelent a szakember szkepticizmusa? Talán kérdezhetik, miért nem szólaltam meg, amikor a média tele van a tűzhányókról szóló bombasztikus hírrel: megtalálták a Naprendszer egyik legnagyobb vulkánját, avagy felfedezték a világ legnagyobb vulkánját, sőt mi több megtalálták a Föld legnagyobb vulkánját és jaj, bizony eljött a nap, amikor előkerült a világ legnagyobb vulkánja (hogy hol a búbánatban volt eddig, hogy nem találtuk...)!! Remek, nos akkor kérem szépen hol vannak a vulkanológusok és miért nem gyújtanak örömtüzet e nagy felfedezés kapcsán, miért nincs velük a híradó, hogy akkor most hogyan változik meg a világ e nagy felfedezés kapcsán? Miért nem írt erről egy árva szót sem a Tűzhányó blog?
Hölgyek és urak! A kutatók szkeptikusak! A kutatók többsége olyan, akik állandóan gyűjtik a megfigyeléseket és adatokat, hogy abból aztán következtetést vonjanak le, modellt alkossanak. Az adatok, a megfigyelések fontosak - ezek a téglák. A modell, maga a ház. Ha a téglák nem megfelelőek, akkor a ház összeomolhat. Ezért jól meg kell építeni a házat, ezért jól alá kell támasztani a tudományos modellt - ez a mi életünk. A tudós élete az örök szkepticizmus - vajon minden tégla a helyén van, vajon állni fog a ház? Kell még gyűjteni újabb adatot, kell még újabb adag tégla a házhoz? Persze sokakat nem érdekelnek a téglák, csak a ház álljon, csak az a fontos! Hú, de ragyogóan néz ki, milyen merész! Aztán ki tudja meddig áll - sőt kit is érdekel egy idő múlva... Mi szakemberek, legalábbis a többség, igyekszünk időtálló házat építeni, jól megválogatni a téglákat, akár úgy, hogy megvitatjuk másokkal, vajon ez biztos jó helyen lesz, ez az ami kell nekünk? Olyan modelleket igyekszünk alkotni, amire akár lehet tovább is építkezni. Hát akkor mi is a baj ezzel az "óriási vulkánnal". Nos az, hogy nem látjuk benne a téglákat! A ház jól néz ki, eladható, sokan rámozdulnak, de vajon állni fog-e tartósan? Szerencsére nem vagyunk egyedül. Erik Klemetti és Dougal Jerram, kiváló vulkanológus kollégáim is megszólaltak e témában, azonban talán nem véletlenül nem őket idézve jelennek meg a médiahírek, mert kiderül a ház talán nem is olyan szép, mint ahogy mondják...


Ez a Föld legnagyobb tűzhányója? Jól néz ki, de biztos?.... Forrás: Sager és munkatársainak tanulmánya


William Sager és munkatársainak következtetései, amit a Nature Geoscience folyóiratban publikáltak természetesen figyelem felkeltők. Azonban korántsem hívnám jól megalapozott modellnek, inkább spekulációnak, jó esetben hipotézisnek. Mi a gond vele? Egyrészt a tanulmány írói messze nem támasztják alá, hogy valóban egyetlen hatalmas vulkánt találtak. Nem tudni, hogy mennyi idő alatt épült fel ez az irtózatos mennyiségű lávaösszlet, nincs bizonyíték arra, hogy ez egyetlen kürtőből származott, azaz semmi alapja nincs annak, hogy ez valóban egyetlen tűzhányó... Sőt, a megállapítás ellentmond annak, amit ismerünk a hatalmas kiterjedésű kontinentális platóbazalt területekről. Ott úgy gondoljuk, hogy a lávaöntés hosszú repedések, hasadékok mentén zajlott és aztán mindent elborított a többszáz méter vastag lávatakaró. A víz alatt persze sok minden másként történik. Az biztos, hogy ekkora mennyiségű lávatömeg kialakulásához az kell, hogy nagyon nagy intenzitással törjön a felszínre a bazaltos magma. Vélhetően azonban ez nem egyetlen egy ponton, nem egyetlen egy kürtőn keresztül történhet, hanem hosszabb, akár több tíz kilométer hosszan megnyíló hasadékok mentén. Így sokkal inkább elérhető az a kitörési intenzitás (adott idő alatt felszínre kerülő magmamennyiség), ami ahhoz kell, hogy ilyen vastag és ilyen kiterjedésű lávatömeg kialakuljon. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Sager és csapata hiábavaló munkát végzett! Sőt, munkájuk úttörő kezdeményezés! Nagyon keveset tudunk ugyanis ezekről a hatalmas víztömeg alatt húzódó kiterjedt, a kontinentális területen lévő, azaz a szibériai vagy a Parana és Etendeka platóbazalt területekkel vetekedő vulkáni térségekről. Hogyan alakultak ki, hogyan épülnek fel? - ezek a kérdések valóban megdobogtatják a vulkanológus szívét! Addig is azt kell mondanunk, hölgyek és urak, a ház még nincsen kész, azonban a téglák, amiket rakunk egymásra nagyon fontos lépcsőfokok a megismerés ösvényén - kísérjék figyelemmel munkánkat, mert ebből egy remek ház lehet! Csak idő előtt el ne kiáltsuk!

Európa földrengés veszélyeztetettsége. Az ábra a maximális vízszintes gyorsulás értékeket mutatja. 0.2-0.5 érték nagyjából megfelel 6-os magnitúdójú földrengésnek az alapkőzet mínőségétől függően. Forrás: SHARE projekt


Botorság, mertem nem sokkal korábban mondani - és megint az a fránya szkepticizmus! Néhány hete az borzolta fel a kedélyeket, hogy a francia Le Monde lapban közölték: Minden eddiginél nagyobb földrengések várhatók Európában a következő évtizedekben! Igen, ezt egyetlen szóval reagáltam le a Kossuth rádió riporterének. Mert senki nem tudja megjósolni, mi több előre jelezni, hogy a jövőben mekkora földrengések és hol pattannak ki!!! A kategorikus állítás viszont veszélyes, mivel félelmet kelthet. Romániában, de Törökországban is nagy ijedelem fogadta a hírt. Déli szomszédunknál még egy lapáttal is rátettek: szakértőkre hivatkozva már ebben az évben nagy földrengést jeleznek előre a Vráncsa térségben. Botorság ilyet állítani, még akkor is ha van valamennyi esélye, hogy ez valóban bekövetkezik. De mikor, hol és mekkora lesz ez a rengés? Ez az, amit senki nem tud megválaszolni! Félelemkeltés? Nos, maga a térkép nem újdonság a szakember számára. Ismerjük hol vannak a földrengés veszélyeztetett területek és azt is tudjuk mi ennek az oka. A tanulmány eredménye nem ebből a szempontból fontos. Nem azzal kell ijesztgetni a jó népet, hogy nagy eséllyel a következő évtizedekben a történelmi időket meghaladó erősségű földrengések söpörnek végig Európán! Az üzenet az, hogy igen, tudomásul kell venni, hogy vannak földrengés veszélyeztetett területek és ott erre fel kell készülni. Sosem lehet tudni, mikor jön az a nap! De felkészülni lehet! Leginkább tájékoztatással, gyakorlással, földrengésbiztos épületekkel.
Hölgyek és urak, sose feledjük: a lényeg a részletekben van! Nem biztos, hogy az annyira figyelem felkeltő, nem biztos, hogy az annyira ragyogó házat mutat! De a téglák! Igen, a téglák azok, amik a házat hosszú életűvé teszik!


Best Blogger Tips

2013. szeptember 4., szerda

Merre tovább, vulkanológia? A 21. század kihívásai - cikkajánló

2013. július 1-vel új időszámítás kezdődött a vulkanológiai csoportunk számára. Eredményes pályázat után megkezdte működését 7 szakemberrel az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, amely lehet talán mondani - robbanásszerű kitöréssel rajtolt! Júliusban az OzoneNetwork egyik műsorában a Vulkánok működése volt a központi téma, majd Kapolcson, a Művészetek Völgye program keretében a Bakony-Balaton Geopark szervezésében alakult meg ismét egy vulkán obszervatórium, hogy az interaktív vulkán-show műsor végén, mindenki szeme láttára, az előrejelzésnek megfelelően látványos tűzhányókitörés zárja az előadást. Két hónapon belül, ezek mellett, 2 tudományos tanulmány végére tettünk pontot és kerültek ezek elfogadásra rangos nemzetközi szakfolyóiratokban (az egyik már online elérhető). Megjelent egy ismeretterjesztő cikk a Természet Világa hasábjain, és már olvasható az MTA folyóiratában, a Magyar Tudományban egy tanulmány a vulkanológia 21. századi új kihívásairól (a cikk pdf formátumban is letölthető).
Merre tovább vulkanológia? Hol a helye társadalmunkban, mi lehet a szerepe a jövőben, segít-e pénzt teremteni, segít-e emberéleteket, javakat megvédeni? Nos, e tanulmányban mindezekre igyekszek választ adni, nem tagadva, saját felfogásomban. A vulkanológia olyan természeti folyamatot kutat, amely a Föld kialakulása óta, azaz mintegy 4,6 milliárd éve formálja bolygónkat. A vulkáni kitörések közvetlen és szoros kölcsönhatásban vannak a környezettel, befolyásolják az élővilágot, átalakítják a felszíni formákat, módosítják a klímát, kihatnak társadalmi folyamatokra. Nincs kétség afelől, hogy ez a jövőben is így lesz. A tudományág 20. századi jelentős fejlődésében nagy szerepet játszottak a tragikus, sokezer halálos áldozattal járó vulkánkitörések (például a Mt. Pelée 1902-es, a Mt. St. Helens 1980-as, a Nevado del Ruiz 1985-ös kitörése). Nagy kérdés, hogy ez vajon így lesz-e a 21. században is? Kell-e majd egy újabb tragikus esemény, ami a vulkanológiai kutatás szerepét, fontosságát megerősíti, ami nagyobb anyagi támogatást indít el a döntéshozók felől? Két évvel ezelőtt, egy viszonylag kis vulkánkitörés komoly társadalmi hatása már ráirányította a figyelmet arra, hogy modern, technológiailag fejlett társadalmunk bizony sebezhető a természeti folyamatokkal szemben, és ez csupán egy jótékony, baráti figyelmeztetés volt. De vajon ki emlékszik már erre?

Vulkánturizmus aktív tűzhányón (balra, Vezúv) és Magyarországon (jobbra, Ság Vulkánösvény, Kemenes Vulkánpark)


Mit adhat a vulkanológia a 21. század társadalmának? Bármilyen meglepő, de akár komoly anyagi hasznot, akár kis és nagyobb térségek gazdasági megerősödését! A tematikus turizmus, ezen belül a geoturizmus és a vulkánturizmus egyre dinamikusabban fejlődő terület. Rövidesen megjelenik Patricia Erfurt-Cooper szerkesztésében egy remek könyv (Volcanic Tourist Destinations - benne a Kárpát-medence vulkanológiai természeti látványosságaival!), ami a korábbi Volcano Tourism c. könyv folytatása. Van-e létjogosultsága a vulkánturizmusnak? Visszafogott becslések szerint is évente közel 150 millió ember látogat el vulkáni területre. Ahova pedig turisták érkeznek, ott pénzt költenek, ott további látnivalókat is szívesen felkeresnek! Vulkánturizmust azonban nem csak aktív vulkáni területen lehet elérni. A turisztikai szolgáltatások egyre több helyen épülnek a vulkáni örökségre, azaz egykor működött tűzhányók természeti szépségére és a vulkáni működés modern eszközökkel való bemutatására. Geoparkok, vulkánparkok, vulkánmúzeumok - ezekben most már a Kárpát-medencében sincs hiány! Két geoparkunk is alapvetően a vulkanológiai értékekre építve kezdte meg működését és 2013-ban, ha nem is úgy, ahogy azt korábban megálmodtam, de mégis megnyitotta kapuit a Kemenes Vulkánpark.

Az elmúlt 1500 év nagy vulkánkitörései, amelyek nyomot hagytak a grönlandi vagy antarktiszi jégtakaróban, azaz globális hatásúak voltak


A vulkanológia társadalmi szerepe kapcsán azonban sokkal inkább a tűzhányó kitöréseket előrejelző, az emberéleteket, anyagi javakat óvó tevékenység jut sokaknak eszébe. Az elmúlt évszázadban e területen is hihetetlen nagy előrelépés történt és további fejlődés várható a következő évtizedekben is. Mindennek ellenére szinte biztosan nem érhetjük el azt a pontot, amikor hátradőlhetünk és azt mondhatjuk: képesek vagyunk előre jelezni vulkánkitöréseket és ezzel védőernyőt tarthatunk sok millió ember fölé. Ez a munka azonban nem haszontalan, bizonyítja ezt számos eset, legutóbb 2010 őszén az indonéziai Merapi kitörését előrejelző és ezzel több ezer vagy akár több tízezer lakos életét megmentő pontos vulkanológiai munka. Tudni kell a határokat, tudni kell az előrejelzés bizonytalanságát, tudni kell a szakembereknek megfelelően átadni az ismereteket, és akkor lehet eredmény! Márpedig ma már több mint 600 millióan, azaz a Föld lakosságának közel 10%-a él olyan tűzhányó közelében, amelynek kitörése be nem látható katasztrófát okozhat, olyat, amilyen még nem történt az emberiség történelmében! Tanulmányomban részletesen írok arról, hogy mekkora anyagi kárt okoztak az elmúlt évtizedek nagy vulkánkitörései, milyen társadalmi hatásaik vannak a globális hatású vulkáni működéseknek, milyen kapcsolat van a vulkánkitörések és a klímaváltozás között, milyen új előrejelzési lehetőségek vannak, amelyek segítik a szakemberek munkáját és hogyan igyekeznek feltárni vulkanológusok a vulkáni kitörések okait.

Következtetések a vulkáni kitörés előtti folyamatokra: az információk a vulkáni kőzetekben vannak! A kristályok évgyűrűhöz hasonló összetételi zónássága utal a magmakamrában megváltozó körülményekre. A kőzettani vulkanológia, mint egy detektívmunka segíti a vulkánkitörések előtt a mélyben zajló folyamatok, a kitörések mozgatórugóinak rekonstruálását.


Hogyan zajlik le egy vulkáni kitörés? Robban vagy ömlik a magma? Mennyi idő telik el a magmatározó friss magmával való feltöltődése és a vulkánkitörés között, milyen gyorsan emelkedik fel a magma? Ezek alapvető megválaszolandó kérdései a vulkáni veszély előrejelzésének. A választ a vulkáni kőzetek, a bennük lévő kristályok hordozzák, amelyek oly mértékben tartalmazzák a képződési körülményekről az információkat, mint a fák évgyűrűi a környezeti változásokról. Egy adott vulkán korábbi működése során keletkezett képződményei fontos tanúi a mélyben zajló eseményeknek, és vallatásukkal képet kaphatunk a jövőben esetleg várható eseményekről, illetve általánosan is következtethetünk a vulkáni működés okaira. A kristályfelbontású kőzettani-geokémiai és vulkanológiai kutatások, amit kőzettani vulkanológiának nevezhetünk, az elmúlt években feltűnést keltő eredményeket hoztak. A kutatások e frontvonalában lévő kérdések megválaszolásához a hazai vulkanológiai vizsgálatok is jelentékeny módon hozzá tudnak járulni, többek között ez vezérli munkánkat a frissen indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportban. Nagy megtiszteltetés és egyben felelősség is, hogy a vulkanológiai kutatásaink elismerést kaptak, igyekszünk a jövőben is ennek szellemében dolgozni! Ehhez szervesen kapcsolódnak ismeretterjesztő tevékenységeink is. Legközelebb, szeptember 21-én ott leszünk a budapesti Jövő Hídja rendezvényén egy nagy durranással járó előadással jelenünk meg és természetesen ismét lesz Vulkán nap a szeptember 27-i Kutatók Éjszakája rendezvényen is az ELTE Lágymányosi Campusán és a budapesti főhelyszíni rendezvényen!


Best Blogger Tips